Komlódtótfalu község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Csengeri kistérség
Lakosság: 114 fő
Terület: 6.97 km²
Népsűrűség: 16,36 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 44

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye DK-i részén, a Szatmári-síkság-on, a Szamos folyó mellett fekvő település.

Mátészalka 39 km, Porcsalma 12,5 km, Pátyod 10 km, Szamostatárfalva 6 km, Szamosbecs 3 km. távolságra található.

Története

A falu története: Komlódtótfalu hajdan két község volt: Komlód, illetve Dombó. Levéltári és régészeti kutatásokból megállapítható, hogy a X.-XI. század-ban már létezett a település. 1337-ben készült oklevélben említik Komlód néven a falut, mint a Komlódi család birtokát. Dombó, mely szláv eredetű név és magyarul “tölgy”-et jelent – első okleveles említése 1312-ben történt, mint a Darahy család birtoka. 1430-ban már Tótfaluként írják nevét. Ezt követően a két település eggyé vált. A XV. század-tól a Becsky család birtoka lett. A XVII. század végén a községnek már volt fából épült református temploma.

A XX. század elején, Trianont követően a község az ország határára került, így elvágták természetes történelmi központjától, Szatmárnémeti-től. Csenger-rel az idők folyamán vagy a híd vagy a révátkelő kötötte össze. Erről Petőfi Sándor is megemlékezett egyik versében.

A falu légifotója

Az 1970-es nagy “Szamosi árvíz” szinte teljesen elpusztította a falut, s az akkori politikai vezetés megakadályozta, hogy a lakosság újjáépítse házait. Ezt követően a lakosok száma drasztikusan csökkent, s a 90-es évekre – a múlt század közepe táján még 1400 lakost számláló település – 67 főnyire zsugorodott.

Nevezetességei

A falu természeti adottságai: Területe teljesen sík, az Alföld része. Külterületén szántóföldek, rétek és kisebb vizes területekkel, nádasokkal tarkított erdősávok találhatók. A falu környékén lévő néhány hektár erdőt lágy lombúak, így éger, fűz és nyír alkotják. A mocsárrétek és az ecsetpázsitos rétek kisebb területet borítanak. A lágyszárú fajok közül a pázsitlevelű nőszirommal, a csomós palkával és az erdei madárhúr-ral találkozhatunk. A települést a Szamos folyó félkörívben öleli körül, melynek partját részben érintetlen ártéri erdők borítják. Éghajlata a mérsékelten hűvös és a mérsékelten meleg öv határán fekszik. Az uralkodó szélirány az északi és a déli. Az évi napsütéses órák száma 1960-1970, a középhőmérséklet 9,6-9,7 ° C, a csapadék 650-670 mm. Talaja öntésagyagokon kialakult réti és táptalajokból áll. Jellemző vadállománya a nyúl, a fácán, az őz, a róka, valamint különböző madár és egyéb apróvadak.

Látnivalók: A falu református temploma 1855-ben épült. A kelet-nyugati tengelyű épületnek nyugati, homlokzat előtti, 25 m magas, háromszintes, tükrös-falsávos tornya van. A templom keleti vége félköríves záródású, mindkét oldalon és a keleti végén félköríves ablakokkal. A 8x17 m-es belső térben sík, kékesszürke festett deszkamennyezet, 200 ülőhely, falazott szószék, két fakarzat, a keletin orgonautánzat van. Berendezését 1911-ben készítették. Jellegére nézve az országút mentén, kertben szabadon álló, homlokzat előtti tornyos, egyszerű, késő klasszicista és elkésett barokk elemekkel bíró épület.

A római katolikus kápolna 1835-ben épült. Jellege szerint szabadon álló, egyszerű, toronytalan kis építmény, elkésett barokk és klasszicista elemekkel. Jelenleg felújítás alatt áll a volt Becsky kúria, mely a XVIII. század közepén épült és jelenleg állami tulajdon, illetve a Műemlékek Állami Gondnokságának vagyonkezelése alatt áll.

A faluban néhány ház a szatmári népi építészet hagyományait őrzi.

Következő községek

További községek